[LAP TETEJÉRE]

TUDÁSTÁR

[LAP TETEJÉRE]

Balatonfüred története

Balatonfüred a Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt 13.500 lakosú kisváros. Az idegen utazó bárhogyan is közelíti meg Balatonfüredet - vasúton, országúton, vízen -, a városba érve azonnal megérzi a múlt és a jelen harmonikus ötvözetét. Először a földrajzi táj kelti fel érdeklődését: északról a szelíd hegyek, délről a tó öleli át a várost, mely évszázadok óta sugározza a fenséges pannon derűt. Ősi, már a római korban is lakott település, ahol lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik a látogató. Ősi lakónegyedek, régi épületek, templomok, hangulatos szőlőskertek, parkok, vén fák üzennek a ma emberének. Nevét először 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában említik. A mai Füred területén a középkorban több település létezett. Elsősorban a máig is folyamatosan tovább élő - de fontosabb szerepet csak a reformkor óta játszó - Füred. Tőle nyugatra Papsoka - a XIV. századtól Siskének nevezik - helyezkedett el, mely rövidesen összeolvadt Füreddel. Füredtől északra a Kéki-völgy napjainkig megőrizte az egykori Kék falu nevét. Ez a település a török hódoltság alatt pusztult el. A ma Füred északkeleti részét képező Arács 1954-ig önálló község volt. Az Arácstól délkeletre fekvő Magyaré települést a középkor végére felszívta Arács.Füred lakóinak és vendégeinek életformáját, magatartását mindenkor alapvetően meghatározta a történeti hagyomány. Idegenforgalma századokra nyúlik vissza és miután a füredi savanyúvizet gyógyvízzé illetve gyógyforrássá nyilvánították 1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től a "Szőlő és a Bor Nemzetközi városa". Ismertségét elsősorban mediterrán jellegű klímájának és szénsavas forrásainak köszönheti. Ma az itt muködő Állami Szívkórházban hasznosítják gyógyászati céllal a források vizét, emellett a Kossuth-forrásnál a Berzsenyi kútnál, a Szekér Ernő forrásnál és a Schneider kútnál kóstolhatjuk meg a híres füredi savanyúvizet. A Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a híres Nobel díjas hindu költő, Rabindranath Tagore (1926-ban járt itt), akiről sétányt neveztek el a tó partján. A város hihetetlenül gazdag történeti emlékhelyekben. Ezek legnagyobb részét átalakították, felújították. Előfordul, hogy napjainkban más szerepet töltenek be, mint egykor, de Füred kultúrájához tartoznak. Számos olyan nevezetes villa és kúria található a városban, melynek tulajdonosa jelenlétével hozzájárult Balatonfüred arculatának alakításához és messze földre elvitte hírét. A XVIII. század építészeti remekei,a Nagyvendéglő, az Állami Kórház, a Kossuth Lajos-forrás kútháza, Pálóczi Horváth Ádám nagyobbik háza, Széchenyi Ferenc kastélya , ma is meghatározzák városunk hangulatát. Balatonfüred az 1800-as években, a reformkorban indult fejlődésnek. Kedvelt találkozóhelye lett a haladó szellemű politikusoknak, művészeknek, történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a legkiemelkedőbb. E korból számos műemlékkel, jelentős épülettel, hagyománnyal rendelkezik a város: 1825-ben itt, a Horváth-házban rendezték meg az első Anna-bált. Kisfaludy Sándor adományokból, apátsági és népi segítséggel 1831-ben Balatonfüreden nyitotta meg a Dunántúl első kőszínházát, a magyar nyelv otthonát akkor, amikor a hivatalos nyelv a német volt. A történelmi, alsó városrész reformkori hangulatát gazdagítja a klasszicista stílusban épült Blaha Lujza villa melyben a századforduló híres magyar színésznője, a nemzet csalogánya töltötte nyarait 23 éven át. Az épület ma szállodaként és étteremként muködik. Volt itt nyaralója a jó nevű fürdő-orvosnak, Huray Istvánnak, a Huray-házak birtokosának, ám az e korban épült nyaralók közül a legszebbnek a Dőry-nyaralót mondták Füreden, érdemes megtekinteni. Kupolás, jón oszlopcsarnokos kerek épület bukkan elénk a Jókai utca és a Blaha Lujza utca sarkán. A Kerek templom, melynek tervét Fruhman Antal készítette, alapul véve hozzá a római Panteon képét, 1841-1846 között épült fel. A Jókai villa 1870-ben készült el kora-eklektikus stílusban. Az épületben állandó kiállítás mutatja be a nemzet legnagyobb mesemondójának életét és a villa berendezési tárgyait. A felső városrész díszeiként emelkednek a magasba, mintegy vigyázva a város nyugalmát, a Református templom a Katolikus templom és az újonnan épült Evangélikus templom. A mai óváros - a régi falu és hozzászámítva az 1954-ben idecsatolt Balatonarácsot is - még számottevő és értékes népi műemlékállománnyal rendelkezik. Az ófaluba vezető főutcán, a Kossuth Lajos utca mindkét oldalán zárt sorú, földszintes és emeletes épületek sorakoznak. Az ófaluban, vagy ahogyan újabban nevezik, az Óvárosban még őrzik a népi formákat az alábbi jellegzetes, műeméli táblával is megjelölt épületek. A Siske utca az a része az Óvárosnak, ahol az utca vége már erdőbe torkollik, sétaút kezdődik ott és így nagyszerű kiránduló- és sétahelye Balatonfürednek. Füred egyik legismertebb épülete a Gombás-kúria (épült a XVIII. szd. második felében). A köznemesi rend szépet kedvelő, jó ízlésű tagjai építettek ilyen pincehajlékokat szerte a Balaton környékén, ahol az év egy részét töltötték. Balatonfüreden, amely különösen a Zala megyei nemesség egyik kedvelt találkozóhelye volt, ugyancsak bőven sorakoztak egymás közelében hasonló, késő barokk vagy copf stílusban épített pincehajlékok, rendkívül színes képet adva a füredi hegyvidéknek.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Tagore-sétány

A közel egy kilométer hosszú Tagore sétány névadója a híres hindu költő, Rabindranath Tagore, aki 1926-ban itt lelt gyógyulásra, s ezért egy hársfát ültetett a parkban. Azóta számos híresség gyarapította fával a sétányt. A hindu legenda szerint, aki idős korában hársfát ültet, az megéri a fa kilombosodását. Tagore a faültetés után még tizennégy esztendőt élt. A költő emlékfája és szobra körül liget alakult ki az elmúlt évtizedekben. India több köztársasági elnöke, majd közismert miniszterelnök-asszonya, Indira Gandhi tisztelgett Tagore emlékének egy-egy fával. A Nobel-díjas olasz költő, Salvatore Quasimodo 1961-ben ültetett apró hársfát ittléte emlékére. Űrhajósok, tudósok - köztük a Nobel-díjas Wigner Jenő, Harsányi János, Oláh György - emlékfái is itt láthatók.

[LAP TETEJÉRE]

Horváth-ház

Épült 1795-1798 között. A XVIII. század végére már divatba jött Füred, s a feltételek hiányoztak az egyre nagyobb vendégsereg fogadására. Ezért a királyi Helytartótanács 1786-ban bizottságot küldött ki a fürdő elhelyezési viszonyainak megvizsgálására. Ez a bizottság április 30-án járta végig a telepet; javasolta harmadik vendéglő építését is és javaslatokat tett a férőhelyek bővítésére. A magyar reformok közismert politikusai nagyobbrészt a Horváth-házban szálltak meg. Nemcsak azért, mert 1837-ig, amíg az új fürdőház épülete, és 1842-től 1847-ig, amíg az ún. keresztház és a Nagyvendéglő új szobái el nem készültek, más elfogadható vendégfogadó Füreden nem volt, hanem azért is, mert az akkori magyar politika vezető egyéniségei egytől egyig mind barátai is voltak a Horváth-ház gazdáinak. A ház nagyon szép, tiszta copf stílusú épület, nála nagyobb ebben a stílusban nincs az egész Balaton-vidéken. A befejezését a bejárólépcső fedlapjára vésett 1798-as évszám perdöntően bizonyítja. Mindig idegenfogalmi célokat szolgált, és különösen a reformkorban színhelye volt nagy emberek találkozásának és eszméik megvalósításának. (1825-ben itt tartották az 1. Anna-bált. Ismert még Mangold-udvar, Stefánia udvar néven. 1918-1945 között a tihanyi apátság birtokában volt. A második világháborúban egy ideig hadikórház volt. 1956-1993 között a Mecseki Ércbányák Üdülője volt. Jelenlegi állapotában némi felújításra szorul.)

[LAP TETEJÉRE]

Állami Szívkórház

Az Állami Szívkórház a Gyógy téren áll, a régi fürdőházak helyén. Falain emléktábla őrzi az első fürdőorvosok, Oesterreicher Manes József és Orzovenszky Károly nevét, akiknek jelentős szerepük volt új gyógymódok elterjesztésében. A kórház télen-nyáron üzemel, évente csaknem 10.000 beteg nyer itt gyógyulást. A kórház története visszanyúlik a XVIII. századba, amikor az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráshoz 1-2 év múlva utólag beírják, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, itt fakadt az a forrás, melyhez fürdőházat építtetett és 10 fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a nagyszámú vendégnek. Halála után özvegye 1741-ben eladta a fürdőt Schuster József orvosnak, aki haláláig, 1748-ig üzemeltette. 1749-ben örököseitől bérbe vette az egész területet Lécs Ágoston tihanyi apát, aki a szerződésben közölt leltár szerint "... fürdőházakat, azokban lévő üstöt vagy vízmelegítő rézfazekakat, fürdőkádakat..." vett át. 1755. július 30-án Lécs apát véglegesen megvásárolta az özvegytől az ingatlant és 7 kisebb fürdőházzal, 23 fürdőkáddal megvetette az alapját a savanyúvízi gyógyhelynek. Ezen a kis telepen 1765-ben épült fel az első nagy épület, az ún. Ófürdőház, mely egyemeletes ház volt a mai kórház keleti szárnya helyén. A Gyógy teret érintő 1826. és 1834. évi tűzvészek megrongálták a fürdőberendezéseket is, ezért azok kijavításával együtt 1835-1836-ban Packh János tervei alapján klasszicista stílusban felépítették az ún. Újfürdőház két- emeletes épületét mely a kórháznak a térre néző szárnya helyén volt, s fedett folyosó kötötte össze az Ófürdőházzal. 1842-ben emeletes, un. keresztházat építettek az Ófürdőházhoz csatlakozva. 1869-1871 között Cametter Bernát terve szerint kora eklektikus stílusban felépült a Balatonra néző, hatalmas szárny, az ún. Erzsébet-udvar, amelytől később az egész együttes az Erzsébet Szanatórium nevét kapta. 1872-ben összekötötték az Erzsébet-udvart az ún. Klotild-udvarral, így közvetlen átjárást biztosítva a fürdőkhöz. 1912-ben Hajdú Tibor pannonhalmi főapát nagyarányú korszerűsítést hajtatott végre, 1912-1913-ban az ún. Tibor fürdő épületszárnyával kialakult az egységes épület, a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben. Az első világháborúban hadikórház volt. Ebben az időben már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított, 1926 novemberében Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő is az Erzsébet Szanatóriumban keresett gyógyulást. 1946-1947-ben szovjet sebesülteket ápoltak benne. 1948-ban visszakapta a bencés rend. 1949-ben állami kezelésbe került a szanatórium, azóta Állami Kórház néven működik. 1965-1969 között teljesen átalakították az épületet, korszerűsítették a kórház berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedők számára. A régi épületegyüttes 1975-1979 között újabb modern épületszárnyakkal bővült, 2 ágyas fürdőszobás betegszobákkal. Az üzemeltethető ágyak száma ezzel 600 fölé emelkedett. S jelenleg sok ezer beteg kezelésére van lehetőség. A kórház környéke védett gyógyövezet. A gyógyítás terén elért tömeges eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy Balatonfüredet 1971-ben gyógyüdülő várossá nyilvánították.

[LAP TETEJÉRE]

Kossuth Lajos-forrás

Füred központja a Gyógy-téren a Kossuth Lajos-forrás, fölötte 12 oszlop által tartott tető díszlik; ez a kútház. A műemléki jegyzékben ennyi olvasható: "Ivócsarnok, klasszicista. Épült 1800-ban. Átépítve 1853-ban. I. Ferenc József császár-király 1852-ben látogatta meg először Füredet. Akkor "a hódoló tisztelet megnyilvánulásaként" róla neveztette el a tihanyi apátság a kutat. 1952-ben a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal ajánlására Kossuth Lajosról nevezték el a kutat, mely nevet ma is őrzi. Időtállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő írta a legszebb és valóban érdekes füredi fürdőlevelet, ő vetette fel a balatoni gőzhajózás megvalósításának szükségességét, így joggal megérdemli, hogy neve megörökítést nyerjen e helyen. 1993-ban felújították és átadták a nagyközönségnek.

[LAP TETEJÉRE]

Jókai-villa

Jókai Mór 1857-ben, 32 éves korában járt először Balatonfüreden. Az első útra Jókainé nagyravágyó leánya a "kis Róza" beszélte rá, aki a fürdőhelyen akarta megtalálni szerencséjét. Első füredi látogatásáról két emlékünk is maradt: az egyik a Vasárnapi Újság hasábjain megjelent regényes tájleírás: "A magyar Tempevölgy", a másik Váli Mari (unokahúg) naplója. A következő évektől Jókaiék füredi látogatásai rendszeressé váltak. Erre utalnak ebből az időből származó írásai: "Színházi publikumfogás fürdőn", s "Egy beteg ember éjjeli mulatsága Fürdőn". Ezekből is kitűnik, hogy Jókai milyen jól ismerte már akkor a fürdőhely életének minden részletét. A család hamarosan a fürdőhely közkedvelt és állandó vendégei közé tartozott, s a közélet jelentős befolyásolójává vált. Az első "tempevölgyi" kirándulás után három évvel már bensőséges kapcsolat álltak Füred vendégeivel és színházával. Laborfalvi Róza művésznő "nyári szabadságidejét mindig különösen kedvelt tartózkodási helyén, Füreden töltötte, jótékony kezét nem vonta el semmitől, ami közügy, de kivált a nemzeti színészet érdekeinek előmozdítását célozta". Ő maga is számtalanszor fellépett a füredi színpadon. 1863-tól, amikor megépítették a siófoki zsilipet és elkészült a vasútállomás is, Siófok lett a nagy múltú Füred vendégeinek átszállóhelye, a "Savanyúvízi Paradicsom elő-kapuja". Jókai füredi tartózkodásai során a mai szívkórház részét képező "Klotild-udvar"-ban lakott, melyben 46 szoba és 9 fürdőszoba volt. Az évek során azonban annyira megszerette a szelíd szépségű balatoni tájat, a csendes fürdőhelyet, hogy 1867-ben, a kiegyezés évében megvásárolta füredi telkét. A fejlődő fürdő növekvő hírneve, nagyszerű éghajlata mellet Laborfalvi Róza testvére, Huray Istvánnak (Füred fürdőorvosának) felesége is közrejátszott a telekválasztásban. Huray azért is tanácsolta Jókainak a füredi letelepedést, hogy kigyógyuljon régi súlyos hörghurutjából és megszabaduljon kínzó köhögésétől. Füred savanyúvizének, kitűnő levegőjének gyógyhatásáról már akkor csodákat beszéltek.Mikszáth a füredi telekvásárlás időszakát nevezi "Jókai aranykorá"-nak. Nagy regényei ebben az időben jelennek meg, két lapja az "Üstökös" és "A Hon" ontja a pénzt.

1870-ben elkészült a Jókai ház, mely 20 nyáron át volt Jókai tulajdonában.

Mit csinált Jókai Balatonfüreden?

Hajókázott, csillagot vizsgált távcsövön, gardát sütött parázson, együtt dalolt a társasággal, kertészkedett, gyümölcsöt szüretelt. Nem kedvelte azonban a balatoni fürdést, állítólag úszni sem tudott; a tanuláshoz pedig nem érzett kedvet. Maga mondta, hogy úgy úszik, "mint az öreg fejsze". Jókai napjai nagy részét íróasztalánál töltötte, ám a napi munka előtt és után szívesen kertészkedett a ház előtti kiskertben, ahol sok szép virág nyílt, köztük híres rózsái, melyeket maga oltott és szemzett.

 

Füred és "Az arany ember"

"Az arany ember" c. könyvét már füredi villájában írta Jókai. Utószavában maga is legkedvesebb művének nevezi a híres regényt, mely talán a legnépszerűbb összes könyvei között. A regény alapötletét valószínűleg egy Balatonfüred-siófoki hajóúton kapta távoli rokonától, Szűcs Lajosnétól, aki a Kisfaludy gőzős fedélzetén mesélt neki a 70-es évek társasági személyeiről. A regény szereplői tehát élő alakok voltak egytől egyig.

"Az arany ember" megírása előtt Jókai elvállalta egy szabadságharcos honvédezredes két leányának gyámságát. Gyám-atyai teendői azonban heves érzelmekké alakultak az egyik fiatal leány, Ottilia irányában. A kialakuló bensőséges kapcsolat lassan szerelemmé mélyült. A beteges leányt Füredre küldte gyógyulni, de a pletykák miatt inkább Arácson vett neki házat, ahol ő maga is gyakori vendég volt. A jelképes Füred (Arács) a "Senki Szigete"-ként jelenik meg a regényben, ahol Timár-Jókai titkos látogatásokat tesz Noéminél, akinek alakjában Ottiliát rajzolta meg az író. A valóságos Füredet, a Jókai villát akkor látjuk, amikor Krisztyán Tódor visszajön, hogy megzsarolja Timárt.

"Az arany ember" Jókainak az a könyve, mely a legtöbb balatoni vonatkozást tartalmazza. A Balaton téli tüneményeinek legszebb írását is Jókainak köszönhetjük: a kalandos utazás után "füredi kastélyába" érkező Timár Mihály egy téli balatoni halászaton vesz részt.

"Az arany ember"-nek ez a része a magyar irodalom legszebb lapjai közé tartoznak.

Jellemző Jókai valósághű ábrázoló módszerére, hogy a villa felépülte és füredi tartózkodásai után megszaporodtak balatoni vonatkozású publikációi. A 70-es években sorra jelennek meg kisebb elbeszélései is a Balatonról. Egy év sem múlik el ebben az időben anélkül, hogy valamilyen balatoni vagy füredi tárgyú írása ne látna napvilágot. 1876-ban közzéteszi az "Életképek"-ben a "Balatonfüredi levelek"-et.

Amíg a Jókai-Házból Jókai-Múzeum lett:

Laborfalvi Róza 1886-ban töltötte utolsó nyarát Balatonfüreden; novemberben meghalt. Jókait teljesen megtörte feleségének elvesztése. A füredi villa Róza asszony halálával végérvényesen üresen maradt. Jókai többé már nem érezte otthon magát a házban, "mert egyedül magamban mit csináljak abban a nagy üres kastélyban ?" /Jókai / 1890-ben eladta a házat. A füredi villa eladásával megszakadtak állandó kapcsolatai a Balatonnal.

50 éves írói jubileumát az egész ország ünnepelte, az egyetem díszdoktorává avatta, a legtöbb magyar város díszpolgárává választotta. Magánélete az elkövetkező években kissé megváltozott. A 74 éves író beleszeretett a 20 éves Nagy Bella színésznőbe, akit később a családi rágalmak ellenére feleségül is vett. Később járt ugyan Füreden, s második feleségével nyaralt is itt kétszer de a tó környéke nem jelent meg többé műveiben.

A "nagy mesemondó" utolsó nyarát is részben a Sváb-hegyen és Balatonfüreden töltötte. 1904-ben tüdőgyulladást kapott és május 5-én halt meg.

1954-ben az egész ország szeretettel és megbecsüléssel emlékezett meg Jókai halálának 50. Évfordulójáról. Akkor határozta el a Népművelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, hogy a füredi villában Jókai emlékkiállítást rendez be. A kiállítás az író és ember emlékét egyformán megőrizte, s így maradt máig is Jókai otthona a füredi ház. (1964 óta a Veszprém Megyei Múzeum Igazgatóság Laczkó Dezső Múzeumához tartozik).

[LAP TETEJÉRE]

Kerektemplom

A görögkereszt formájú építmény a Kerek templom. Fruhman Antal tervei alapján készült öt éven át. A klasszicista stílusú, szép térhatású templom főoltárának képét az osztrák Henriette Kärling, a Krisztus a keresztfán című képét pedig Vaszary János festette. Az 1846-ban elkészült és felavatott füredi kerek templom, amelyet kupolájáról és kör alakú formájáról nevezett el így a fürdőt látogatók tömege. Elkészülte után gyorsan elfoglalta helyét a füredi ábrázolásokon. Nem volt olyan metszet, üvegpohár, vagy más füredi emléktárgy, amelyen a jellegzetes épület ne szerepelt volna. A tiszta klasszicista stílusnak megfelelően épített kis templom tükrözi kiváló tervezőjének jó ízlését, tehetségét. Nagyszerű összhangban áll a vele szemben álló Blaha Lujza-házzal, oszlopcsarnokaik révén. Fontos műemléke Fürednek, és az Országos Műemléki Felügyelőség jegyzékében is szerepel. A füredi Savanyóvízhez járó vendégek már a XVIII. század ötvenes éveitől kezdve kérték, hogy legyen a fürdőtelepen egy kápolna. (A református vallásúak a községbe mehettek, ahol a régi középkori füredi templom (Szent Margit) volt a reformátusok akkori temploma. 1761-ben kezdték el a fürdőtelepen egy kápolna építését a katolikusoknak. A XIX. század közepére ez szűknek bizonyult. Ezért kezdték el 1841-ben a Kerek-templom építését.) A templom tervét Fruhman Antal győri építész készítette, aki alapul vette hozzá a római Pantheon képét, és annak kicsinyített mását építette fel igen tetszetős formában. A munka elég lassan haladhatott, hiszen közel öt évig tartott a kis templom felépítése, mivel elfogyott az építésre szánt pénz, az apátságnak kölcsönt kellett felvennie. A templom tetejére a keresztet csak 1844. december 4-én tette fel Hayek Venczel uradalmi ácsmester. A főoltár képét Kergling Henrietta készítette, aki a nádor udvarában, mint festő tartózkodott. Úgy emlegették, mint Barabás után a Magyarhon legjelesebb művésznőjét, ami nem volt igaz. A kép azt a jelenetet ábrázolja, midőn Jézus Krisztus egy pálmafa árnyékában Jákob kútjánál a szamáriai asszonnyal beszélget. Ez utóbbi modellje a családi feljegyzések szerint Szentgyörgyi Horváth Eleonóra volt. A kútjelenet a savanyúvízforrásra, annak áldásos hasznára utal. A kis templom mellékoltára 1862-ben készült. A kupola alatti négy evangélistát Bucher veszprémi festő festette meg. A templomot 1846. június 21-én áldotta meg Bresztyenszky Béla tihanyi apát. A szentbeszédet Vezerle Ignác veszprémi teológia tanár mondta. Az ünnepségen részt vett Deák Ferenc is. 1988-ban új orgonát kapott - a régi, elhasználódott harmónium helyett - a templom. Az orgonát Paulusz Frigyes orgonaépítő készítette. A kápolna fennállásának 100-ik évfordulójára kívül és belül megújult a templom. Az oltárok restaurálását és aranyozását Csekőné Ruff Ilona pápai aranyozó végezte.Krisztusunk születésének 2000-ik, magyar államiságunk 1000-ik évében új, tűzzománc keresztutat kapott a templom, amelyeket Zoltán Győző és Kovács Erzsébet művészházaspár készített el. Az elkészülés áthúzódott már 2001-re. A megáldást és az első keresztutat Dr. Márti Gyula vészprémi érsek úr végezte.

 

[LAP TETEJÉRE]

Papsoka, templomrom

Papsoka helységnév jelentése - pap falva, pap birtoka - a tihanyi bencések birtoklására utal. E birtokon laktak az apátság szolgái. A település a mai Vázsonyi út és a Siske utca által határolt részen, a mai izraelita temető végéig elnyúló területen feküdhetett. Saját templommal rendelkezett, melyet Szent Mihály tiszteletére rendelt az egyház, s mely köré a település központja rendeződött. A Balatonfüred északnyugati részén, a Balatonszőlősre vezető út északi oldalán, a dombon lévő temetoben, a Siske forrástól nyugatra, igen szép természeti környezetben elhelyezkedő, kitunő balatoni kilátással bíró templom egy római kori villaépület helyén, valószínűleg a XII. században épült. Valamennyi falát a római alapfalakra építették rá. A román templomot többször átépítették, bővítették: a XV. század derekán új, gótikus szentélyt emeltek. Valószínű, hogy a Szent Mihály templom Veszprémnek a török által történt elfoglalása után pusztult el. Az ekkor leégett tetőzetű templom anyagát a környékbeli lakosok hordhatták el építőkőnek házaik felrakásához. Ma már csak a templom romjai lelhetők fel.

[LAP TETEJÉRE]

Anna-bál

Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezték meg Balatonfüreden. A település centrumában álló épület melyet 1798-ban építtetett a Szentgyörgyi Horváth család, nemcsak az akkori társasági élet központja volt, hanem egyfajta szellemi alkotóműhely is, ahol a század elején kibontakozó reformkor nagyjai időről időre összegyűltek. Gyakran vendégeskedett itt Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós is. Szentgyörgyi Anna az első bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, aki majdan a szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike volt. Az első bált követően minden év Anna naphoz legközelebbi szombatján megtartott Anna-bál mindig is az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai nyaranként találkoztak. Sokszor és szívesen látott vendég volt Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály. Az első világháború után megváltozott a fürdőélet jellege, így az Anna-bálok is veszítettek eredeti jelentőségükből, és a két világháború között is csak csendesen élt a hagyomány. A II. világháború után hivatalosan 1954. július 31-én rendezték meg újból az Anna-bált a Balaton étteremben, majd 1957-től a felújított egykori Kúrszalon, a későbbi SZOT Szanatórium (ma Anna Grand Hotel) színházterme adott otthont a bálnak. Az ebben az időben felelevenített hagyomány szerint, azóta is Eris aranyalmájával jutalmazzák a bál királynőjét, a két udvarhölgy pedig herendi vázát kap ajándékba. Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszottak először a nyitótáncként hagyományos díszpalotás mellett. 1975, a 150. Anna-bál éve után a népművészet is bevonult a bálterembe, ahol magyar tájegységek mutatkoztak be, így 1976-ban Kalocsa, 1977-ben Hódmezővásárhely, 1980-ban Karcag volt Balatonfüred vendége.A bál érdekessége, hogy először 2003-ba adták át Kiss Ernő honvéd tábornok herendi porcelánszobrát; egy olyan személynek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred városért. Ekkor Gyurkovics Tibor, 2004-ben Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész, 2005-ben Melocco Miklós, 2006-ban Sugár András, 2007-ben Zettwitz Sándor kapta a díjat, Balatonfüredhez való kötődésük és munkásságuk elismeréseként. Az Anna-bálon az első helyezett hölgy Viktória díszítésű, a II. helyezett Rotschild, a III. helyezett pedig Aponyi mintával díszített Herendi porcelánvázát kapnak a Herendi Porcelánmanufaktúra felajánlásaként.

[LAP TETEJÉRE]

Kékszalag vitorlásverseny

A „Kékszalag” verseny a legnagyobb hagyománnyal rendelkező tókerülő vitorlásverseny a Balatonon, az első versenyt 1934-ben rendezték. Útvonala: Balatonfüred – Balatonkenese – Tihany – Keszthely – Balatonfüred, távja kb. 160 km.  A második világháború óta a verseny kétévente került megrendezésre, a Magyar Vitorlás Szövetség döntése értelmében a balatoni szalagversenyek ezentúl minden évben „Kékszalag” elnevezéssel kerülnek kiírásra. A verseny kb 300  hajóból álló mezőnye kb.1500  vitorlázóval a fedélzeten 2008 július 18-án reggel 9.00 órakor rajtol el a balatonfüredi móló előtti vízterületről. A verseny még a győztesek számára is tovább tarthat 24 óránál. A nézők számára óriási újdonság, hogy a hajók közvetlenül a nézők előtt vonulnak el a rajt felé, s így a mólón lévő műsorvezetőnek lehetőséget adnak arra, hogy egyesével és név szerint bemutassa őket. A rajtvonalat, amely a versenyrendezőségi hajó sárgazászlós árboca és egy felfújható sárga bója közti képzeletbeli egyenesen húzódik, a rendezők igyekeznek úgy elhelyezni, hogy azt a mólóról a nézők jól láthassák. A rajt előtt 10 illetve 5 perccel lövéssel és zászlójelzéssel figyelmeztetik a hajókat. A rajtot az összes zászló bevonása és ugyancsak egy lövés jelzi. Innentől pedig „a kocka el van vetve” és kezdetét veszi a vetélkedés.

Kapcsolódó kiegészítő programok:

A verseny közel két napig egyfolytában tart a vízen. Az érdeklődők a parton és vízen egyaránt nyomon követhetik a Kékszalag legizgalmasabb pillanatait:

- Nézőhajók indulnak a Balaton több pontjáról

- Vitorlás téren két óriás kivetítőn folyamatosan láthatóak a verseny történései

[LAP TETEJÉRE]

Sundance Park

A több hektáros területen üzletek, éttermek, bárok, kávézók, a legmodernebb hang, -és fénytechnikával felszerelt klubok, és a mindezek közé beékelődő fullextrás bungalók, valamint egy 12 csúszdával, élménymedencékkel, szaunával, gőzfürdővel csábító Aquapark várják az ide látogatókat.

• Terület:   SDP közel  4 hektáron , Aquapark szintén közel 4 hektáron
• 150 épület sorakozik a területen
• 15 db vendéglátóegység 20 db üzlet és/vagy szolgáltatás helyiség
• Közel 3000 ülőhely
• 1200 INGYENES, kivilágított és őrzött parkolóhely, ebből 200 fedett
• Több, mint 5000 növény került betelepítésre (a kis virágokat is ide számoltuk)
• Árszínvonal : közép kategória
• Buli hotel idén 50 szoba nyílik, jövőre újabb 50
• Szobaárak: 15-30 000 Ft/éj. A fapados légitársaságokhoz hasonlóan az ár a telítettségtől függ. Foglalás a helyszínen, illetve hamarosan a weboldalunkon. A nagy érdeklődésre való tekintettel telefonon előjegyzést tudunk felvenni
• Közel 400 kisebb-nagyobb rendezvény, koncert, divatbemutató…stb. június 20 és augusztus 31. között.

Honlap: http://www.sundancepark.hu/

 

Balatonfüred-Csopaki borvidék

A borvidék a Balaton északkeleti részén és azzal párhuzamosan húzódó Balatonalmáditól Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. Fontosabb községei között említhetjük még Felsőörsöt, Lovast, Paloznakot, Tihanyt, Balatonszőlőst és Szentantalfát. A bortörvény úgynevezett bortermő helynek ismeri el még a Balaton Veszprém megyei partján a Balatonkenese, Balatonfőkajár és Balatonvilágos környéki szőlőket. A terület klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét. Talaja rendkívül változatos. Itt előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán, pannonhomokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Jellemző látvány, hogy a föld szokatlanul vörös. A borvidék legértékesebb szőlőfajtája az Olaszrizling: bora zöldes-sárga színű, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemző keserűmandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilvaillatú, másodlagos bukéval gazdagodik. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb ital - amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Juhfark, Pinot blanc, Zenit, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt. Feltehetően már Probus császár idejében fejlődésnek indult a Pannóniában már régebbről ismert szőlőművelés. A Baláca pusztán feltárt villa urbana romjai II. - III. évszázadból származnak. A szőlőmotívumú ornamentikán kívül a falfestményeken is szőlészeti tárgyú - főként szüreti - jeleneteket örökítettek meg. A honfoglalás után Karkász törzsének tulajdonába kerül a terület, majd 1082-ben kelt birtoklási jegyzék szerint a veszprémi püspöknek többek között  Csopakon is volt szőlője. 1211-ben Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően e vidéken a szőlőművelés, a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését.  A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s egyidejűleg csökkent a szőlőterület is. A XVIII. sz.-ban újra fellendült a térség fejlődése, a XIX. század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton "fővárosa" lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában. Ma is Balatonfüred a borvidék központja, amely a Balaton északi partjának egyik legszebb részén található, és 1987 óta a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa. A település régi hagyományokat felelevenítő ünnepe a Borhetek, melyet minden év augusztusában rendeznek meg, néhány kényszerű év kihagyásával 1932 óta. A csodálatos szépségű Tagore sétányon a szőlősgazdák a borvidék legjobb borait kínálják, páratlan szépségű panorámában gyönyörködhet az ide látogató. Népi- és iparművészeti kirakodó vásár, s minden este látványos műsorok szórakoztatják a közönséget. A Csopak Környéki -, a Balatonfüred és Környéke -, a Dörgicse és Környéke - és a Zánka-Nivegy-völgyi Borút Egyesület minősített borút állomásai lehetőséget teremtenek az igényes borkóstolásra és vásárlásra minden kedves vendég számára. A borivás kultúrájának hagyományait pedig a Balatonvin Borlovagrend őrzi.

[LAP TETEJÉRE]

Savanyúvíz források

Ma fürdőkúra formájában főként a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák a füredi gyógyvizet. Ivókúraként gyomorhurut, epe- és bélbántalmak, sőt cukorbaj ellen is hatásos. A füredi kúrák hatékonyságához a klimatikus tényezők - kiegyensúlyozott hőmérséklet, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj és a tó tükrének nyugtató hatása- is hozzájárulnak. A füredi víz jelentős ásványi anyag tartalmú, jellege szerint kalcium- és magnézium- hidrogén-karbonátos, szulfátos típusú, jelentős szabad széndioxid tartalmú (un. savanyúvíz), amely a 74/1999. (XII. 25.) EüM. rendelet szerint ivásra és fürdővízként történő felhasználásra ásványvíznek minősíthető. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 2001 júliusában a füredi savanyúvizet - mindhárom mélyfúrású kút esetében - "elismert, természetes ásványvíznek" minősítette.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kirándulóhelyek

[LAP TETEJÉRE]

Koloska-völgy

Balatonfüred Arács városrészét Észak felé elhagyva találjuk meg a 2004-ben felújított gyönyörű kiránduló és túrázó helyet.  A Balatonfüredi Erdő természetvédelmi terület szívében található Koloska - Völgy nagyon sok lehetőséget kínál az idelátogatóknak a szabadidő hasznos eltöltésére. Többek között: erdei környezetben a kiépített tornapályán a praktikusan megtervezett tornaszereken aktív kondíciójavító tornára. A tanösvény bejárásával a környék növény- és állatvilágáról, valamint geológiai sajátosságairól kapunk átfogó képet. Ajánlott iskolásoknak és felnőtteknek egyaránt. A helyszínen kialakításra került természet adta lehetőségeket kihasználva egy szabadtéri színpad is. 2004-ben szintén felújításra került a forrás és a tó is, így a forrás feletti kútból iható víz folyik. Mindezek mellett természetesen több tűzrakóhely, sok pad és asztal várja a kirándulókat, pihenni vágyókat.

[LAP TETEJÉRE]

Jókai Kilátó, Tamás-hegy

A Lóczy barlangtól jelzett turistaút (zöld) vezet fel a Tamás hegyen (317 m) álló, fából épített 3 emeletes Jókai kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, Balatonfüredre és a Tihanyi - félsziget irányába. A Jókai hőséről elnevezett Aranyember útján ülőpadok teszik még kellemesebbé és kényelmesebbé a sétát.

[LAP TETEJÉRE]

Lóczy-barlang

Balatonfüred határában a Tamás-hegy alján inkább csak fekvésének és kiépítettségének köszönheti ismertségét Magyarország legkisebb, idegenforgalom számára megnyitott barlangja. Az idegenforgalom számára villanyvilágítással, jó utakkal ellátott barlangra nem az óriás méretek vagy a dús cseppkőképződmények a jellemzőek, hanem az évmilliókkal ezelőtt leülepedett mészkő rétegződése és az üreg keletkezésére utaló formák. A barlang kialakulásában feltehetően az alulról feltörő melegvizeknek lehetett döntő szerepük. Oldási képességüket fokozta a föld mélyéből utóvulkáni hatásként feltörő gázok nagy szénsavtartalma, amit valószínűsítenek a Balatonfüred környékén mai napig is fakadó savanyúvizek  A barlangot id. Lóczy Lajosról a nagy balaton-kutatóról nevezték el, aki a hazai barlangkutatásnak is lelkes támogatója volt.  A túrára a bejáratnál Lóczy Lajos emlékére elhelyezett márványtáblától indulunk. Néhány lépcsőfokon lesétálva a 8 m hosszú Belépő-terembe jutunk, amelynek mennyezetét egy sima mészkőlap képezi. A Belső-kapun keresztül a kissé magasabban fekvő Alsó-terembe érkezünk melynek legszembetűnőbb jellegzetessége a jól látható kőzet ferde, vékonyréteges, gyűrt  szerkezete. Déli részén érdekes oldásformákat figyelhetünk meg. Az Alsó-teremből néhány lépcsőn jutunk a Felső-terembe. Felettünk nagy magasságban láthatjuk azt az azóta eltömött nyílást, amin  keresztül a múlt század végén a felfedezők a barlangba először lejutottak. A helyenként látható fagyökerek már jelzik a felszín közelségét. A teremben több helyen láthatunk fekete, mangán-oxiddal szennyezett kalcitréteget. Az alsó, legszélesebb részén a terem kiöblösödő vége a Kápolnával végződik. A Felső-teremből az Átjárón keresztül északi irányban a barlang látogatható szakaszának végéhez, az Elágazáshoz érkezünk, ahonnan a reflektorral megvilágított Lejtős-folyosóba pillanthatunk. A folyosó végén összegyűlt víz után ezt a részt Vizes-üregnek is nevezik. A folyosóból ágazik ki a csak hason csúszva megközelíthető csillogó kőrózsákkal teli Gyémánt-kamra. Ezt most inkább kihagyjuk, irány visszafelé a felszíne.

A túraidő mintegy 20 perces a 130 m összhosszúságú és 19,3 m mély barlangban. Viszonylag meleg a levegője, belső szakaszain 11,2-13,0 °C között váltakozik a hőmérséklet. A téli hideg levegő az Elágazásig nyomul előre, s 6,2-9,8 °C-ra hűti le a levegőt.

Nyitvatartás: május 1-től szeptember 30-ig   9-17 óra között.

[LAP TETEJÉRE]